Miről van szó? Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a thuja, a lucfenyő, a nyírfa és a vízpazarló „angolpázsit" korszakának vége: a vízkorlátozások idején ezek a kertek már nem tarthatók fenn. Válaszul összeállított egy 100 fajos listát, amely a hazai kertészeti kínálatot, a szárazságtűrést és azt is figyelembe veszi, hogy ne szabadítsunk el újabb inváziós fajokat az országra.
Eredeti forrás: Bardóczi Sándor Facebook-bejegyzése · feldolgozva: Sokszínű vidék / 24.hu
Régen népszerű, ma már nem fenntartható. Ezek nem inváziós fajok — a gond az, hogy nagy és folyamatos a vízigényük, illetve hűvösebb, párásabb klímához alkalmazkodtak. A mai aszályos nyarakon tömegesen pusztulnak.
Nem kell azonnal kivágni őket: a javaslat a fokozatos csere — ahogy egy-egy példány kidől, a helyére már szárazságtűrő faj kerüljön.
A fajokat a cikk szerzője nevezi meg kerülendőként; az alábbi részletes indoklások és a „Helyette" javaslatok az oldal készítőjének összefoglalásai.
„Akkor csináljunk mediterrán kertet!" — és itt a leggyakoribb tévedés. Sokan azt gondolják, hogy ha melegszik az éghajlat, akkor irány az olajfa, a leander, a babér és a narancsfa. A cikk szerzője kifejezetten óva int ettől.
Az ok: a Kárpát-medence klímája nem mediterrán, hanem szélsőséges. Egyszerre kell felkészülni extrém szárazságra, egyszerre lezúduló nagy esőre, 40 fokra és mínusz 15-re. A mediterrán fajok a nyarat kibírnák — a telet nem. A műfű pedig, amit gyakran társítanak hozzá, nyáron akár 60 °C-ra is felmelegszik.
A fajokat a cikk szerzője említi; az alábbi részletes indoklások, fagytűrési adatok és a „Helyette" javaslatok az oldal készítőjének összefoglalásai.
És ha már a mediterrán kertnél tartunk: a műfű
A műfű nem mediterrán jelenség, és nem is növény — mégis ide kívánkozik, mert tipikusan ugyanabban a csomagban szokták ajánlani, és a cikk szerzője is együtt említi velük. Kertbarátként viszont épp annyira kerülendő.
Új telepítésként nem ajánlott. Inváziós fajok: könnyen kiszabadulnak a kertből, és a hazai élőhelyeket, a biológiai sokféleséget károsítják. A szerző megfogalmazásában ezekkel „a kertünkből ütjük agyon a biológiai sokféleséget".
Amelyik uniós jegyzékes, annak a telepítése és forgalmazása jogszabályba is ütközik.
A forrás
Az oldalon szereplő növénylista Bardóczi Sándor főtájépítész, tájépítészeti osztályvezető munkája: a TOP 100-as klímatűrő, víztakarékos lista és a TOP 20-as invazív, kerülendő lista egyaránt tőle származik.
Elsődleges forrás: a szerző Facebook-bejegyzése és az ahhoz fűzött saját kommentje.
Újságcikk-feldolgozás: „Elérkezett a szárazságtűrő kertépítés kora: itt a top 100-as lista" — Sokszínű vidék / 24.hu, 2026. 08. 17.
Ez az oldal nem hivatalos, nem a szerző és nem a 24.hu kiadványa — rajongói feldolgozás, amelynek egyetlen célja, hogy a lista könnyebben kereshető és szűrhető legyen. A növénynevek és a rövid, dőlt betűs jellemzések a szerző listájából származnak.
Az eredeti Facebook-bejegyzés
A bejegyzés beágyazása a Facebook szervereivel kommunikál és sütiket használhat, ezért csak kattintásra töltjük be:
A tartalom betöltésével adatok kerülhetnek a Facebook (Meta) felé, az ő adatkezelési feltételeik szerint.
Betöltés nélkül is elérhető: megnyitás a Facebookon →
A TOP 20 invazív lista – a szerző kommentje
Bardóczi Sándor hozzászólása a saját bejegyzéséhez — az „Invazív" fül teljes forrása:
„TOP20 invazív lista, amivel a kertünkből ütjük agyon a biológiai sokféleséget"
Kerülendő fás szárúak
- Ailanthus altissima – mirigyes bálványfa: rendkívül agresszíven sarjadzó, uniós jegyzékes özönfa.
- Robinia pseudoacacia – fehér akác: gyökérsarjakkal terjed, nitrogéndúsítással átalakítja az élőhelyeket.
- Acer negundo – zöld juhar: főként ártereken és vízpartokon terjed tömegesen.
- Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris: ártéri erdőkben kiszorítja az őshonos fafajokat.
- Prunus serotina – kései meggy: erdőkben sűrű második lombkoronaszintet képez.
- Celtis occidentalis – nyugati ostorfa: madarak terjesztik, száraz erdőkben és városi területeken terjed.
- Elaeagnus angustifolia – keskenylevelű ezüstfa: száraz gyepeket, homoki és szikes élőhelyeket foglal el.
- Amorpha fruticosa – gyalogakác: ártereken és vízpartokon összefüggő cserjéseket alkot.
- Rhus typhina – ecetfa: erősen sarjadzik, a kertből könnyen kijut.
- Quercus rubra – vörös tölgy: erdőkben spontán újul, avarja és árnyékolása átalakítja az aljnövényzetet.
Kerülendő lágyszárúak
- Asclepias syriaca – közönséges selyemkóró: tarackokkal terjedő, uniós jegyzékes özönnövény.
- Solidago canadensis – kanadai aranyvessző: gyepeket és parlagokat borít el.
- Solidago gigantea – magas aranyvessző: nedvesebb gyepekben és ártereken alkot állományokat.
- Reynoutria japonica – japánkeserűfű: rizómatöredékből is regenerálódik, kiirtása rendkívül nehéz.
- Reynoutria sachalinensis – óriáskeserűfű: hatalmas, fajszegény állományokat képez.
- Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág: vízfolyások mentén gyorsan terjedő, uniós jegyzékes faj.
- Phytolacca americana – amerikai alkörmös: erdőkben és bolygatott területeken terjed; mérgező.
- Echinocystis lobata – süntök: egyéves kúszónövényként elborítja a vízparti növényzetet.
- Heracleum mantegazzianum – kaukázusi medvetalp: uniós jegyzékes; nedve súlyos fényérzékeny bőrgyulladást okozhat.
- Cenchrus setaceus – afrikai tollborzfű: uniós jegyzékes inváziós díszfű; telepítése és forgalmazása tilos.
Honnan származnak az adatok?
A kártyákon szereplő információk három, eltérő megbízhatóságú forrásból állnak össze. Ezt fontosnak tartjuk jelölni, mert nem egyforma a súlyuk:
| Jelölés | Mit takar | Megbízhatóság |
|---|---|---|
| szerző | A dőlt betűs jellemzés, az Ő/I besorolás (őshonos / idegenhonos de nem inváziós), a kategóriák, valamint az invazív fajok indoklása. | Közvetlenül a szakértő szerzőtől — ez a legerősebb. |
| lexikon | A méretadatok, a lombhullató/örökzöld jelleg, a fagytűrési határok és a mérgező hatóanyagok. | Wikipédia és botanikai szakirodalom alapján. |
| besorolás | A fényigény-, vízigény- és méretkategória, amely alapján szűrni lehet. | A szerző megjegyzéséből és általános kertészeti ismeretből származtatva — tájékoztató jellegű, nem egyetlen hivatkozható adatbázisból. |
Következő lépés: a „besorolás" mezőket egy valódi, strukturált kertészeti adatbázisból töltjük fel, hogy minden érték mögött konkrét hivatkozás álljon. Erre a Missouri Botanical Garden Plant Finder és az RHS Plant Finder szolgál alapul. Ekkor kerülnek be a részletes adatlapok is: talajigény, növekedési erély, virágzási idő, beporzóbarát jelleg.
Növényképek
Minden fotó a Wikimedia Commons szabad felhasználású állományából származik, változatlan formában. A kártyákon a szerző neve és a licenc típusa is szerepel, a licencnévre kattintva megnyílnak a feltételek, a fotós nevére kattintva pedig az eredeti fájl.
A teljes, fajonkénti forrásjegyzék külön fájlban is elérhető a projekt tárhelyén: KEPEK-FORRASOK.md
Adatvédelem
Ez az oldal nem gyűjt személyes adatot: nincs rajta űrlap, regisztráció, süti, analitika vagy nyomkövetés. Az egyetlen külső tartalom a növényképek (Wikimedia Commons), valamint a fentebbi, külön kattintásra betölthető Facebook-bejegyzés — utóbbi előtt semmilyen adat nem kerül a Meta felé.